Stagnál a gazdaság

A kutatók megállapítása szerint a magyar gazdaság növekedése a második negyedévben stagnálásba váltott. Az előző negyedévhez viszonyított 0,1 százalékos bővülés hibahatáron belül van. A növekedési ütem csökkenése közvetlenül a kiigazítási csomag hatásával magyarázható. Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított 1,2 százalékos növekedés mögött az állami szektor mintegy 2 százalékos zsugorodása és a versenyszféra 4 százalék körüli növekedése áll. A növekedés - eddig a legfontosabb, ma már az egyetlen - húzóereje az export, illetve azok az ágazatok, elsősorban az ipar, amelyek 2007-ben ki tudták használni a kedvező külpiaci konjunktúra nyújtotta lehetőségeket.

Eközben az új EU-tagországokban a növekedés 2007 második negyedévében is erőteljes maradt, a régió átlagában meghaladta a 6 százalékot. A visegrádi országok növekedése szerkezetében is kiegyensúlyozott: a szárnyaló export élénk beruházási aktivitással és dinamikusan bővülő fogyasztással párosul. A balti és a balkáni országokban fokozódtak a külső egyensúlyi problémák, és jelentősen megugrott infláció is. A bérek és a fogyasztás fenntarthatatlan ütemű expanziója miatt különösen a leggyorsabban növekvő Lettország, valamint Románia és Bulgária sebezhetősége nőtt.

Túlköltésekkel is szebb a büdzsé

A jelentés a magyar államháztartás helyzetéről megállapítja: 2007-ben az adó- és járulékbevételek mintegy 200 milliárd forinttal meghaladják az előirányzatot, ami a tervezettnél alacsonyabb államháztartási hiányhoz vezethet, annak ellenére, hogy eközben a központi költségvetési szervek kiadásai is túllépték a terv időarányos részét.

Az államháztartási hiány vártnál nagyobb csökkenése jórészt a tb-alapok, ezen belül is az egészségügy egyenlegének látványos javulásán alapul.

 

Forrás: www.index.hu

Lassul a világ, drágul az olaj

Hat a hitelválság